Kabos Gyula Pettenden

kkovacs , 2022. 01. 02., v - 09:58

Kabos Gyula egy filmforgatás apropóján Pettenden járt 1936-ban. Erről Kárpáti Miklós a Gárdonyi Antikvárium vezetője a Facabook-on írt egy bejegyzést. Az Ő hozzájárulásával közöljük most ennek teljes szövegét csak néhány linkkel kiegészítve.

Három sárkány
Kabos Gyula Pettenden

Egy pettendi származású ismerősöm tett említést arról, hogy valamikor a háború előtt filmet forgattak náluk. Néhány pettendi öregen kívül talán senki sem tud róla, a cím is kikopott az emlékezetből. Korábban több olyan filmmel foglalkoztam, aminek háttere a Tó és környéke volt, felkeltette érdeklődésemet, így a nyomába eredtem.

Keresésemet siker koronázta, be tudok hát számolni a maga korában híres, 1936-os pettendi filmforgatásról. Kiderült, hogy a háború előtti magyar mozi egyik nagy sikerét, A három sárkányt nem csak hogy itt forgatták (többször is feltűnik rajta az egyik pettendi kúria és gazdasága), de a puszta csaknem teljes lakossága szerepelt is a filmben.

A forgatókönyv Hunyady Sándor egy évvel korábban bemutatott, azonos című színdarabján alapult, amelyet nagy sikerrel játszottak a Vígszínházban. Egy Hunyady-interjú szerint ifjúkori élményei, rokonságában hallott anekdoták ihlették a vígjáték történetét.

A film producere Pless Ferenc, az ő nevéhez fűződik a velencei Gschwindt-kastélyban forgatott „Az új rokon” is (amivel több korábbi bejegyzésemben foglalkoztam). Rendezője ifj. Vajda László, akit Angliában is szívesen foglalkoztattak, onnét ugrott haza egy-egy magyar film elkészítésére.

A színdarabot Nóti Károly írta filmre – és Kabos Gyulára. A forgatókönyv révén ugyanis a család ügyvédje a darab mellékszereplőjéből egyik főszereplőjévé és a humor fő forrásává emelkedik, igazán testhez álló Kabos-szerep született.

A történet egyszerű, szinte már szimpla. A könnyelmű, pénzszóró földbirtokost három nővére (a „három sárkány”) tartja kordában vidéki kúriájukban. Joghallgató fia Budapesten igyekszik apja nyomdokába lépni, egy színésznőnek csapja a szelet és jókora adósságot hoz össze. A birtokos (Rajnay Gábor) némi fondorlattal eléri, hogy vele küldjék el a fiú becsületbeli tartozásának összegét – amelynek aztán gyorsan a nyakára is hág. Ehhez jócskán hozzájárul, hogy megismerkedik a fia által kerülgetett színésznővel s a kölcsönös vonzalom jelei mutatkoznak... Amikor a három nővér – az ügyvéd baklövéseit helyrehozandó - Budapestre utazik, hogy tékozló öccsük és unokaöccsük újabb adósságát rendezzék, kiderül, hogy a színésznő éppen olyan egészséges, konzervatív gondolkodású, mint ők maguk. Ezek után aztán nincs akadálya annak, hogy a lány megkérje tőlük az idősebb Csaholyi Balázs kezét, akiért – míly regényes – kislány kora óta rajong… A szerelmesek aztán aratáskor találnak végleg egymásra. A színdarab kissé fanyar befejezését, mely szerint ezután már nem három, hanem négy sárkány felügyeli hősünk mindennapjait, a filmből tapintatosan kihagyták…

A filmhez Szlatinay Sándor írt zenét, sztárcsapatként Magyari Imre cigányzenekara húzta a nótákat.

Érdekes összevetni a színdarab és a filmváltozat szereposztását. Mindkettőben sztárok sora játszott, pedig a főszereplők közül csak Rajnay Gábor duplázott.

A női főszerepet Titkos Ilona helyett Lázár Mária játszotta, a színházban a „sárkányok” szerepét Góthné Kertész Ella, Vágóné és Zala Karola, a filmben P. Márkus Emília (akinek ez volt első hangosfilm-szerepe), F. Sziklay Szeréna és Berky Lili alakította. Kemenes ügyvéd szerepét Góth Sándor helyett Kabos Gyulára osztották. A színdarabban az ifjabb Csaholyit Jávor Pál játszotta, a filmben ezt a szerepet a figyelmet kevésbé magára vonó Juhász József kapta.

A közönség lelkesen fogadta a filmet, ezt még Hatvany Lili kissé fanyalgó kritikája is elismerte. Persze eltérő műfajról van szó, a színdarab és a film más-más eszközökkel dolgozik és más réteg- illetve tömegigényt elégít ki. Hozzá kell tenni: a filmnézők többsége nem látta a színdarabot, így nem volt Hatvany Liliéhez hasonló összevetési lehetősége. Maga Hunyady Sándor viszont a filmet nem nézte meg, nyilván nem akart szembesülni Nóti változtatásaival. Fanyar humorral így írt: ”Most bevallok valamit: meg sem néztem a filmet. Nem volt idegem hozzá. Amennyiben tetszett a közönségnek, igazán csak a kitűnő rendezőnek és a forgatókönyv írójának érdeme; nem igen van benne részem.”
 

Helytörténet

Végül essék szó a helytörténeti adatokról is, kinek a pettendi birtokán és kúriájában forgatták a film vidéki, külső jeleneteit? A film adatai között nem szerepel és ha más forrásból ki nem kutatnánk, nehéz lenne ráismerni – annál is inkább, mert az épületnek ma már nyoma sincs, a háborúban és az azt követő években megsemmisült.

Haltenberger Samuról, a budapesti taxizás megteremtőjéről és az államosításig első számú vezetőjéről, fő tulajdonosáról van szó, aki kilenc évvel korábban vásárolta meg Sárközyék földbirtokát és kúriáját Pettenden. Rendbe hozta a parkot, a birtokon mintagazdaságot hozott létre. Kívülről nem sok változás történt a „kastélyon”, a timpanonról lekerült a Sárközy-címer és újravakolták az épületet. Két képeslap segíti az összehasonlítást, az első Sárközyék idejében ábrázolja, ezt 1905-ben adta ki Wessely Zsigmond nyéki kereskedő, a második a húszas évek végén készült, miután Haltenberger megvásárolta, ezt pedig a helyi Hangya Szövetkezet megbízásából a budapesti Kaukál cég jelentette meg.

A kastély a film elején és végén tűnik fel (a belső jeleneteket nem itt, hanem a Filmiroda budapesti stúdiójában vették fel), a film képei azért is értékesek, mert 6-8 évvel az utolsó képeslap utáni és 8 évvel a megsemmisülés előtti képét őrzi meg számunkra.

Abban biztosak lehetünk, hogy a milliomos Haltenberger nem anyagi okokból engedélyezte a forgatást, adta át egy hétre a terepet a színészeknek, de nem is reklámcélból, hiszen a neve a filmmel kapcsolatban alig fordul elő a híradásokban. (Valójában nem is szorult rá a népszerűsítésre, enélkül is naponta forgott a neve a fővárosi taxiügyekkel kapcsolatban.)

A tulajdonosnak semmiféle kellemetlenséget sem okozott a forgatás, ideje legnagyobb részét budapesti vállalkozása miatt Pettendtől távol töltötte. A beszámolók szerint augusztus 24-én, a birtokán tartott aratóünnepre tért vissza – ekkor rögzítették a film csúcspontját jelentő arató-cséplő jelenetet is (ahol egymásra talál a munkájába belefásult színésznő és a birtokos főszereplő).

Nem hiányoztak a forgatással kapcsolatos, a közönség érdeklődését ébren tartó sajtóhírek, anekdoták sem.

1) Haltenbergerék nagyvonalú házigazdák voltak, Lázár Mária szerint a negyven tagú stáb számára a többnapos pettendi tartózkodás – a jelmezesek rémületére - felért egy alapos hízókúrával.

2)„A kastély körül persze összegyűlt a falu apraja- nagyja. Egy öreg magyar megkér­dezte Pless Ferenctől:

- Osztán mifélét filmeznek, tekintetes úr?

- Az a címe, hogy Három sárkány, - válaszolt a gyártási vezető.

- Hát a sárkányok hun vannak?

- Azokat nem hoztuk magunkkal, Pesten hagytuk őket, - mondta Pless megnyugtató hangon.

(A három „címszereplő”' P.Márkus Emília, Berky Lili és F.Sziklai Szeréna valóban nem vett részt a kirándulásban.)

Az öreg azonban ahelyett, hogy megnyugodott volna, általános meglepetésre így szólt:

- Hát akkor beajánlom az anyjukomat! Egymagában is fölér három pesti sárkánnyal!

Sárkányként ugyan nem használhatták, de a „magasztaló” ajánlás mégsem maradt eredménytelen: az „anyjuk” bekerült a statisztériába.”

3) S még egy érdekesség, Lázár Mária mesélte egy interjúban:

„- Pettend apraja-nagyja részt vett a felvételeknél és az utolsó felvételi napon a legcsinosabb parasztlány, ahogy mi hívtuk, »pettendi görl« félrehívott és közölte, hogy szeretne színésznő lenni. Olyan szép és tehetséges a kislány, hogy valóban be is fogom ajánlani valamelyik színházhoz.

Ezek szerint lehetséges, hogy a tél folyamán egy »kis parasztlány« szerepét a »pettendi görl« fogja játszani az egyik színpadon.”

Lett-e vajon Pettendnek saját színésznője?

A cséplési jelenetben, mint írtam, a pettendiek voltak a statiszták, méghozzá szép számmal. Érdekes lenne tudni, később látták-e magukat, egymást a filmben?

Források

A képeslapok Kárpáti Miklós saját gyűjteményemből valók.

A fényképek egy része a filmből származik

Arcanum Digitális Tudománytár

Kabos Gyula Pettenden Kabos Gyula Pettenden Kabos Gyula Pettenden Kabos Gyula Pettenden Kabos Gyula Pettenden Kabos Gyula Pettenden Kabos Gyula Pettenden
Hozzászólások
Creative Commons Licenc
A weboldal tartalma a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.