November, Szent András hava

Királyhegyi Müller János: Csízió (1471)

Szent András havában tyúkmonyat és mézet egyél, nem árt a tehénhús és a gyümölcs, a fürdő nem hasznos, békét hagyj Vénusnak, semmi állatnak a fejét meg ne egyed, keveset igyál, italodban álljon borsfű, zsálya és izsók; főtt italt galganummal, fahéjjal, spikával, gyömbérrel és ezerlevelü fűvel; purgáczióval is élhetsz.

Így próbálták a mi eleink, hogyha a hideg vagy meleg telet előre érteni akarták; levágtak a nyers bükkfáról egy nagy forgácsot, ha száraz volt, meleg telök fordult, ha nedves volt a forgács, hideg telök lett.

Falunk és az első világháború

Száz éve még tartott, de már a végéhez közeledett. Manapság már csak négy fekete márványtábla emlékeztet rá a faluban az odaveszettek névsorával. A magyarezredek.hu portál a magyarországi alakulatokról megjelent I. világháborús összefoglalásokat, fegyvernem történeteket, vitézi tettek gyűjteményeit dolgozza fel benne jó néhány kápolnásnyéki utalással. Érdemes volt beleolvasni. Egy elég hosszú írás következik.

Kresz Mária

A nyéki temetőben, a Luczenbacher kripta szomszédságában van egy érdekes, borostyánnal befutott sír. A sűrű, zöld levelek alatt egy kicsi márványtábla tudatja a kíváncsiskodóval, hogy talán egy zongoraművésznőnek és édesanyjának záródott itt le az útja. A temetői nyilvántartás nem említi a két nevet, a dokumentumok szerint dr. Kresz Mária néprajzkutató védett sírja ez.

Csavargások

Ruffy Péter (1914-1993) Pulitzer-emlékdíjas erdélyi magyar újságíró, író 1963-ban megjelent Csavargások című riportkötetében jelent meg a következő írás Kápolnásnyékről. Az író Vörösmarty halálának századik évfordulójának évében 1955-ben látogatott falunkba és írta le élményeit. A helybeliek számára ismerősen csengő nevek találhatók a szövegben.

Móricz Zsigmond Kápolnásnyéken

Móricz Zsigmond 1942 nyarán — néhány hónappal halála előtt — ellátogatott Kápolnásnyékre, hogy Vörösmarty-emlékek után kutasson. Nyéki látogatásakor abban a házban is töltött pár órát, amelyben ma a Vörösmarty Emlékmúzeum található. A Petőfi Irodalmi Múzeum 1969-70-es évkönyvében Kresz Mária neves néprajzkutató emlékezett erre az eseményre.

Egy miniszteri tanácsos

"Vértesaljai egyházmegyének volt főgondnoka, volt fejérmegyei alispán, előbb műszaki főtanácsos, Kápolnásnyék díszpolgára 92 éves korában jobblétre szenderült s a mult vasárnap helyezték porrészeit örök nyugalomra a kápolnásnyéki sírkertben."

E szavakkal kezdődik az 1913. július 13-án megjelent Protestáns egyházi és iskolai lapok 56. évfolyamának 28. számában az a nekrológ, amely falunk egykor híres személyéről szólt.

Wallenberg-díj

Raoul Wallenberg svéd diplomata eltűnésének 70. évfordulójáról emlékeztek meg hétfőn Budapesten. Az ünnepség keretében átadták az idei Raoul Wallenberg-díjakat, melyet másokkal együtt a kápolnásnyéki Szénási Jonathan Sándor református börtönlelkész kapott.

Gratulálunk!

Évforduló

Vörösmarty Mihály születésének évfordulója alkalmából látható itt két képeslap a múlt század első feléből. Egyiken Tibai Takács János festménye látható, a másik Jókai Mór író rajza.

Tibai Takáts János festőművész Szalkszentmártonban, 1876-ban született. A budai Pedagógiumban fizika-matematika és történelem-ének szakon középiskolai tanári oklevelet szerezett, és ezeket a tantárgyakat tanította Hatvanban és Újpesten. 1926-ban nyugdíjba vonult, hogy csak a festőművészetnek élhessen.

Képeslapok III.

Újra felbukkant néhány régi képeslap, fotó, rajz, amely Kápolnásnyéket és Pettendet ábrázolja a XX. század első felében. Ahol a bélyegzésből megállapítható, ott fel van tüntetve a postára adás dátuma is.

Légifotók a 60-as évekből

A Fentről.hu weboldal a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) légifilmtárában található felvételek egy részéhez biztosít hozzáférést a nyilvánosság számára. A filmtárban csaknem fél millió felvétel található az 1959 - 2005 időszakból. A felvételek egy része megvásárolható, de csökkentett felbontású verziója ingyenesen letölthető.
Ezeknek az 1964-1979 között, Kápolnásnyékről készült légi felvételeknek egyes részleteit lehet a honlapon megnézni. A tényleg érdekes képeken a következő részletek szerepelnek:

Kápolnásnyék története

A Fejér megyei történeti évkönyv 1991-ben kiadott 20. évfolyamának 22. számában található a következő oldalakon olvasható községünk történetéről összeállított tanulmány. A 19. század közepéig terjedő rész Buzási János, az azt követő időszak Dani Lukács munkája.

Luczenbacher Miklós

1855-ben született Szobon és 1938-ban halt meg Pettenden Szobi Luczenbacher Miklós titkos tanácsos, a földművelésügyi minisztérium tanácsosa, nagybirtokos, a magyar telivér –magántenyésztők nemzetközi viszonylatában is elismert vezére. Több, mint hatvan éven át szolgálta a telivértenyésztésünket és versenysportunkat olyan eredménnyel, hogy nevét Angliában éppen olyan jól ismerték, mint idehaza.

Régi képeslapok

Nagyon fellelkesedtem, amikor egy általános iskolai osztálytársam blogján megláttam ezeket a régi képeslapokat. Olyan helyeket mutatnak ezek a képek...

A képeslapok egy numizmatikával és bélyegkereskedelemmel foglalkozó cég weboldaláról származnak. Ezért a felirat a képeken. Talán a képek tartalma kárpótol bennünket azért a kis kellemetlenségért, amit ezeknek a feliratoknak a "kerülgetése" okoz.