Polgármester- és képviselőjelöltek 2024
A 2024. június 9-én rendezendő helyi önkormányzati választásokon szereplő kápolnásnyéki jelöltek névsora a Nemzeti Választási Iroda honlapjáról.
A nádasdi Sárközy család
A kápolnásnyéki temetőben a Kenessey kripta mögött található egy borostyánnal sűrűn befutott sír. Megközelíteni nehezen lehet, cserjékkel, bokrokkal övezett keskeny ösvény könnyíti meg kicsit a kíváncsiskodó útját. Sárközy Aurél egykori főispán, a felesége, Érmihályfalvi Gencsy Ida és fiuk, Sárközy István nyugszanak a kő alatt. A sírfelirat alapján szokványos nemesi életutat lehet elképzelni. Sárközy Aurélra ez még igaz is, de a fiú, István esetében szokványosnak biztosan nem nevezném. Vágjunk bele!
Mint oldott kéve
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapköve. A szabadságharc tisztikarában több olyan személy is szerepet vállalt, akik kápolnásnyéki, pettendi kötődéssel rendelkeztek. Itt születtek vagy az események után kerültek a településre és itt fejezték be az életüket. Az alábbiakban dr. Bona Gábor hadtörténész, szakíró, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója, egyetemi tanár és docens, nyugalmazott honvéd ezredes művei alapján vesszük sorra a neveket, a hosszabb, rövidebb életrajzokat.
Holt költők szülőföldjén
Csaknem 90 évvel ezelőtt, 1934. áprilisában a Pesti Naplóban jelent meg egy írás Kápolnásnyékről, a Vörösmarty örökségről.
Vendéglő a tegnaphoz
"Nem a legutolsó élvezet az evéstől és ivástól kipirult arcok között házigazdának lenni, kínálgatni a menyecskeképű almákat, párolgó feketéket, ügyelni a kiürített poharakra, eltalálni a vendég óhajtását, kellemetes, mindenkinek hízelgő témákat tartani felszínen, kártyát adni a kártyásoknak, a hervatag szépasszonyoknak választékos udvarlót, a tudó mellé buta embert ültetni, a vitatkozóhoz méltó ellenfelet, a férjhez kívánkozó leánykához örökös vőlegényt, a zenélőhöz partnert, vénasszonyhoz pletykás szomszédot, szomorú vendéghez víg hahotázót, gondoskodni bohókás pohárköszöntőről, mindig könnyű lábú táncosról, költőről, aki verseit elszavalja, muzsikusról, aki előveszi hangszerét. Ó, nem utolsó dolog baráti hangulatba ringatott férfiakkal és megelégedett nőkkel kezet fogni, midőn éjfélt kongatnak, a toronyórák és a vendégek hazafelé szállingóznak." Így ír a magyaros vendégszeretetről Krúdy Gyula az Álmoskönyvében. A XIX. század második felében a kápolnásnyéki nagyvendéglőt vezető Szénásy Mihály vajon hasonlóan gondolhatta?
A weboldal tartalma a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.