Kápolnásnyék Község Önkormányzata 2025. május 26-án tartott ülésén jelentős döntések születtek a költségvetési zárszámadásról, intézményi módosításokról és a rendőrség drónbeszerzési támogatásáról. Az ülés legvitatottabb pontja azonban az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása volt: a testület úgy döntött, hogy a helyi orvosok ezentúl maguk fizetik rendelőik rezsiköltségeit és takarítását. A döntés Dr. Pauli Szilard képviselő-háziorvos és a testület között komoly vitát váltott ki az állami támogatások felhasználásának kérdésében.

Szóval. Itt van ez a történet a mi kis falunkról, Kápolnásnyékről, ami majdnem főszereplő lett a magyar kultúrtörténet nagyregényében. Majdnem. De tudjuk, hogy a "majdnem" annyit ér a történelemben, mint esernyő a tornádóban. Vagyis semmit.

Az 1889-es év márciusa sötét időszakként vonult be Kápolnásnyék történetébe. A település központjában álló, egykoron impozáns Földváry-kastély falai között egy nemesi család tragédiája bontakozott ki, amikor báró Földváry Sándor földbirtokos március 9-én reggel véget vetett életének.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapköve. A szabadságharc tisztikarában több olyan személy is szerepet vállalt, akik kápolnásnyéki, pettendi kötődéssel rendelkeztek. Itt születtek vagy az események után kerültek a településre és itt fejezték be az életüket. Az alábbiakban dr. Bona Gábor hadtörténész, szakíró, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója, egyetemi tanár és docens, nyugalmazott honvéd ezredes művei alapján vesszük sorra a neveket, a hosszabb, rövidebb életrajzokat.

Csaknem 90 évvel ezelőtt, 1934. áprilisában a Pesti Naplóban jelent meg egy írás Kápolnásnyékről, a Vörösmarty örökségről.