Kápolnásnyéken vannak hagyományai sörnek. Na nem a gyártásnak, hanem a palackozásnak. 1971-ben a Velencei-tó Környéke ÁFÉSZ szerződött a Kőbányai Sörgyárral és a Fő utca 63. szám alatt létrehozták az ország egyedüli szövetkezeti tulajdonú sörpalackozóját.

A környékbeliek közül talán nem sokan ismerik a tényt: a velencei pezsgő egykoron nemzetközi hírű volt. A Braun Testvérek (később Belatiny Braun Arthur, majd Belatiny Arthur) velencei pezsgőgyárában helyi borból készültek a Domino és a Belatiny nevet viselő márkás pezsgők, amelyek az 1900. évi párizsi világkiállításon aranyérmet nyertek.

De mi köze ennek Kápolnásnyékhez? A hamarosan nyitó sörfőzde tulajdonosa, üzemeltetője Belatiny Artúrról kapta a nevét.

Amikor utoljára látogattam meg a Szózat halhatatlan költőjének kápolnásnyéki emlékmúzeumát, Vörösmarty Mihály hajdani lakóházát, egy szép vitrin előtt pajtások álltak körben; a lányok szemmel láthatóan szerették volna kinyitni a szekrény ajtaját, hogy kezükbe vehessék a csodálatosan szép játékbabákat. A költő ugyanis népművészeti értékű külföldi babákat gyűjtött még felnőtt korában is. Évente sok ezer látogató keresi fel az emlékmúzeumot, különösen nyáron; a közeli velencei úttörő táborból csapatostul sereglenek oda a pajtások is, hogy kegyelettel adózzanak a költő emlékének.

Purucki Béla írása a Kincskereső ifjúsági irodalmi folyóirat 1975. december 1-i számában.

Baracska, Kápolnásnyék és Pázmánd közé van ékelve. Nemesi birtok volt mindig, most is azokból áll, kisebb nagyobb úri lakokkal, melyek között keresztül megy a Déli vasút vonala. A legrégibb a Kenessey Lajos kúriájának oszlopos része. Újabb építmény a Sárközy Aurél Komárom megyei főispáné oszlopos tornácával, melyet csinos park vesz körül. Legújabb a Luczenbacher Miklósé, mely a báró Földváry család földszinti kastélya helyén épült a 90-es évek vége felé. Ez a kastély angol stílusban készült, mely műfajból csak kevés van az országban. Gyönyörű képet nyújt a Déli vaspályán utazóknak.

Pettendről külön fejezet emlékezik meg az 1904-ben megjelent "Fejér vármegye története" című kiadvány 5. kötetében. Ennek kivonata olvasható itt.