Az 1889-es év márciusa sötét időszakként vonult be Kápolnásnyék történetébe. A település központjában álló, egykoron impozáns Földváry-kastély falai között egy nemesi család tragédiája bontakozott ki, amikor báró Földváry Sándor földbirtokos március 9-én reggel véget vetett életének.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapköve. A szabadságharc tisztikarában több olyan személy is szerepet vállalt, akik kápolnásnyéki, pettendi kötődéssel rendelkeztek. Itt születtek vagy az események után kerültek a településre és itt fejezték be az életüket. Az alábbiakban dr. Bona Gábor hadtörténész, szakíró, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója, egyetemi tanár és docens, nyugalmazott honvéd ezredes művei alapján vesszük sorra a neveket, a hosszabb, rövidebb életrajzokat.

Csaknem 90 évvel ezelőtt, 1934. áprilisában a Pesti Naplóban jelent meg egy írás Kápolnásnyékről, a Vörösmarty örökségről.

"Nem a legutolsó élvezet az evéstől és ivástól kipirult arcok között házigazdának lenni, kínálgatni a menyecskeképű almákat, párolgó feketéket, ügyelni a kiürített poharakra, eltalálni a vendég óhajtását, kellemetes, mindenkinek hízelgő témákat tartani felszínen, kártyát adni a kártyásoknak, a hervatag szépasszonyoknak választékos udvarlót, a tudó mellé buta embert ültetni, a vitatkozóhoz méltó ellenfelet, a férjhez kívánkozó leánykához örökös vőlegényt, a zenélőhöz partnert, vénasszonyhoz pletykás szomszédot, szomorú vendéghez víg hahotázót, gondoskodni bohókás pohárköszöntőről, mindig könnyű lábú táncosról, költőről, aki verseit elszavalja, muzsikusról, aki előveszi hangszerét. Ó, nem utolsó dolog baráti hangulatba ringatott férfiakkal és megelégedett nőkkel kezet fogni, midőn éjfélt kongatnak, a toronyórák és a vendégek hazafelé szállingóznak." Így ír a magyaros vendégszeretetről Krúdy Gyula az Álmoskönyvében. A XIX. század második felében a kápolnásnyéki nagyvendéglőt vezető Szénásy Mihály vajon hasonlóan gondolhatta?

Kabos Gyula egy filmforgatás apropóján Pettenden járt 1936-ban. Erről Kárpáti Miklós a Gárdonyi Antikvárium vezetője a Facabook-on írt egy bejegyzést. Az Ő hozzájárulásával közöljük most ennek teljes szövegét csak néhány linkkel kiegészítve.