A feltöltött térkép az un. II. katonai felmérés során, az 1860-as évek első felében készült. A egyik képen a település belterülete látható, a másikon a teljes környék. A képekre kattintva nagyobb felbontásban jelennek meg. Felismerhető több jelenlegi utca (Vörösmarty, Balassa, Deák Ferenc, Vándor, Gárdonyi, Kutas sor), temetők (jelenlegi és régi Balassa temető) valamint a vasútállomás is. Mivel a Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár vasútvonalat 1861-ben építette a Déli Vaspálya Társaság, így viszonylag könnyen behatárolható a térkép készítésének időpontja.
Aki az egyszerű térképnézegetésen túl kíváncsi a térkép készítésének körülményeire és történeti hátterére, az olvasson tovább.
Magyarország részletes topográfiai térképezését a hétéves háború tapasztalatai alapján 1765-ben Mária Terézia rendelte el. Ez a felmérési munka az ún. I. katonai felmérés, mely hazánk területén 1766 – 1788 között zajlott. A haditechnika és a hadviselési módszerek fejlődése szükségszerűvé tette a hadvezetés számára, hogy ne csak az egyes csaták területéről, foltokban készüljenek térképek, vázlatok, hanem az egész birodalomról egységes szemléletű és tartalmú térkép jöjjön létre. A munkák végzéséhez megfelelő szakemberekre, mérnökökre volt szükség. A hadsereg már korábban is igényelt jól képzett tiszteket, ezért 1717-ben Császári és Királyi Mérnök Akadémiát alapítottak Bécsben.
Teljes katonai térkép készítését írták elő, mely tartalmához tartoztak a:
- települések, fő domborzati formák, növényzet, talajok, utak,
- hidak, mélyutak, vízrajz, szakadékok, szorosok, járhatóság kocsival és gyalog,
- hol kell hidat verni, erődítményt építeni, fatorlaszt építeni, kordont emelni háborúban az ellenség, békeidőben a csempészet vagy a pestis megakadályozására.
A térképszelvényekhez tartozott egy ún. országleírás is, mely szövegesen tartalmazta azokat az információkat, melyeket a térképen nem lehetett ábrázolni, pl. kastélyok befogadó képessége, védelmükhöz szükséges erők, eszközök, stb.
Az I. katonai felmérés itt nem részletezett hiányosságai miatt a birodalom teljes területéről nem tudtak egységes térképet szerkeszteni, ezért I. Ferenc 1806-ban elrendelte az új felmérést. A II. katonai felmérés 1806-1869 között pénzhiány miatti többszöri, többéves megszakításokkal folyt és nem fejezték be. Magyarország területén 1829-1866 között 1077 térképszelvény készült el. A térképek méretaránya változatlanul 1:28 800 volt. Részletesebbek és pontosabbak, mint az I. katonai felmérés szelvényei.
A szelvények színes kéziratos eredeti példányait (Aufnahmskarte des Königreiches Ungarn) a bécsi Kriegsarchiv őrzi. Az ezekről készült másolatok a Hadtörténelmi Térképtárban találhatók.
