Sebes [Lipót] Ferenc honvéd alezredes ismert személyisége az első világháború csatatereinek. Eredeti neve Spät volt: a tizenegy gyermekes Spät Jakab és Schreiber Kati házasságából negyediknek, 1856. július 25-én, Szarvason látta meg a napvilágot. Kora gyermekségében megmutatkozott a katonai pálya iránti érdeklődése. Egyik legkiválóbb növendéke volt a Ludovika Akadémiának, ahol 1882. szeprember 1-én avatták, az akkori gyakorlatnak megfelelően hadapróddá. 1885. szeptember 1-én, háromévi csapatszolgálat után, hadnaggyá előlépve a debreceni 3. honvéd gyalogezredhez került. 1898-ban nevét Sebesre magyarosította. A világháborút a szerb, az orosz és az olasz harctereken küzdötte végig. Vitézsége elismeréseként számos magas kitüntetésben részesült. Többek között 1916-ban a montenegrói arcvonalon, az 1747 méter magas Lovéen csúcs elfoglalásáért a Vaskorona-rendet s vele "szarvasi" előnévvel nemességet kapott. Nyugdíjba menetele előtt ezredessé léptették elő. Kápolnásnyéken élt, ahol 1926-ban, hetvenéves korában halt meg.
Forrás: Múlt és Jövő folyóirat 1996/1 szám
1996. június 16.
Az 1996. június 16. napján tartott megemlékezésen Dr. Kőbányai János író ismertette szarvasi Sebess Ferenc ezredes, született Spät Lipót életútját. Kitért édesapjára, Spät Jakabra, aki 1848-ban honvédként szolgált, és testvérére, a Spät orvos-dinasztia atyjára.
A negyedik képen látható személyek balról jobbra:
- Szaradits József r.k. tábori plébános
- Szemethi Ferenc ref. tábori lelkész
- Rónai István a tábori rabbinátus képviseletében
- Szabó Péter, a Vértesaljai Református Egyházmegye esperese
- Arje Kalikh, az Izrael Magyarországi Nagykövetsége kereskedelmi tanácsosa
- Szénási Jonathan Sándor theol. docens, a GeSheR-HÍD Vallásközi Kapcs. és Kut. Közp. igazg.
- a szárazföldi parancsnokság két tisztje
- Somorai Béla polgármester
- Kupi László, a kulturális bizottság elnöke (csak a feje látszik)