1931-ben jelent meg "Fejér Vármegye és Székesfehérvár Szabad Királyi Város Általános Ismertetője és Címtára". A bevezetőben írják, hogy a társadalom majd minden osztálya, de különösen a közgazdasági, közművelődési és hivatali körökben régóta érzik egy olyan összefoglaló, általános ismertető műnek a hiányát, amelyben minden helységre együtt találja a helyes útbaigazításokat. A Kápolnásnyékről szóló ismertető részében a vezető pozícióban levő, nevesebb magán és közéleti személyek életrajzai is olvashatók.
Nagyközség. Hozzátartozik: Pettend, Felsőpettend, Mérey tanya, Jánosmajor, Csikótanya, Adamajor, Gróf Nádasdy pta (népiesen: Gróftanya}, Csekélyesszöllő, Friedrichtanya, Ménes tanya. Kollégium tanya.
A XIII. század vége felé Moys nádor tulajdonában volt, melyről egy 1286-ban kelt végrendelet emlékezik meg. 1395-ben Fertőfenék néven említik az okmányok, utána azonban egy századon át semmi írásos emlékünk sincs róla. 1517-ben II. Lajos király adománylevele szerint a Bodoméri, Nyéki, Pettendi, Fertheufynyéki s Antalffy család tulajdona volt. A fenti oklevelet 1526-ban Szt. Jakab apostol nemes Ketyei Fintha Albert, és Balassa Miklós családja, ill. utódai részére átírta. Az 1562-ből kelt okmány szerint a Ketyei Fintha család - mint Nyék birtokosa - szerepelt. Az 1630-ban kelt birtokba iktatás a Fintha és Balassa családokat előző jogaikban megerősíti, illetve II. Ferdinánd azt újabb adománnyal juttatta birtokukba. 1693-és 96-ban a két család között örökösödési per volt, melynek végén Pettend és Nyék a Balassáknak jutott. 1703-ban a Balassa utódok: Kutas István és Ferenczi Györgynek örökáron eladták előbb mondott javaikat, melyet a győri káptalan 1720-ban felavatott. 1703-tól 1786-ig különben a Kutas, Balassa és Nemes családok birtoka volt.
Kápolnásnyéken még ma is áll a gróf Nádasdy uradalom tiszti lakának az a szárnya, amelyikben 1800. év december 1-én született: Vörösmarty Mihály. Gróf Nádasdy Ferenc - mielőtt eladta volna vagyonát - a tisztilakot megjelölte egy táblával, mely hirdeti, hogy „Itt született Vörösmarty Mihály.”
A római katolikus hívek a velencei plébániához tartoznak.
A református hívőknek díszes templomuk van, gyülekezetük 1780 körül alakult.
Az világháborúba bevonult katonák száma: 400; hősi halált haltaké 78; hadiözvegyeké: 14; hadiárváké: 24. A hősök emlékét egy 3 méter magas emlékoszloppal örökítették meg. A földreform folytán a község igénylői között 37 katasztrális hold házhelyet és 521 katasztrális hold szántóföldet osztottak ki.
Lakosság száma az 1930. évi népszámlálás szerint: 2560 lélek, színmagyar.
Római katolikus: 1616, ref.: 794, ágostai hitvallású evangélikus: 35, görögkatolikus: 15, görög keleti: 4, izraelita: 96.
Házak száma: 380.
Területe: 7259 katasztrális hold, melyből a községé: 12 katasztrális hold Szántó: 6372, rét; 102, legelő: 283, erdő: 10, szőlő: 75, kert: 135, nádas: 1, terméketlen: 278 katasztrális hold
Talajviszonyok: túlnyomórészt agyagos. Termények: gabonaneműek és tengeri.
Vasútállomás helyben. Posta, Távírda, Telefon, Csendőrség: helyben.
Választókerület: Lovasberény.
Községi elöljáróság. Tel.: 22-14.
Vezetőjegyző; Riskó Iván. 1882-ben Huszton született. A közigazgatási tanfolyamot Mármarosszigeten végezte. Pályáját Bereznán kezdte, onnan Alsószelistyére majd Terenyére került. 1919-ben Ökörmezőről menekült Budapestre, ahol a belügyi és nemzetiségi minisztériumokba volt beosztva. 1920-ban Abán adóügyi jegyző lett, 1928 óta helyben községi vezetőjegyző. A testnevelési bizottság elnöke, a kápolnásnyéki Vörösmarty Társadalmi és Gazdakörnek választott tagja, a helyi tűzoltók parancsnoka, a Hangya tagja.
Adóügyi jegyző: Varga Endre.
Községi bíró; ifj. Bakos József. Törv. bíró: Csapó János. Pénztáros: Karsay Ferenc. Közgyám: Sebők Miklós.
Magyar királyi postahivatal
Postamester, özv. Wolf Jánosné.
Pettend pusztai postamesternő: Mayer Matild. Cseszneken született. Középiskoláit Érsekújvárott végezte, a posta és távírda szakvizsgát Székesfehérvárott 1910-ben tette le. Működését a Pettend-pusztai postánál kezdte 1906-ban, hol azóta megszakítás nélkül, mint postavezető működik. Atyja az Esterházy hercegi uradalom erdésze volt. Sándor fivére a 4-es honvéd gyalog ezred kötelékében szolgált, mint főszámvevő, 1914-ben hunyt el.
MÁV állomás, állomásfőnök: Laky József, MÁV felügyelő
Református egyházközség. Lelkész: Molnár István.
Római katolikus elemi iskola. Tanítók: Balassa Katalin, Sztojkovits Irma.
Uradalmi iskola, gróf Nádasdy-pusztán. Tanítónő: Szép Mária.
Pettendpusztai érdekeltségi elemi iskola. Tanító: Korntheuer Lajos,
Királyfalván született 1897-ben. Középiskoláit Szombathelyen és Kőszegen, a tanítóképzőt Felsőlövőn végezte 1918-ban. Tanítói működését 1918-ban Rábafüzesen kezdte, 1926-tól Etyeken, 1930-tól helyben tanít. Leventeoktató, Népművelődési előadó, az ismétlő iskolavezetője, 1916-ban bevonult, olasz fronton harcolt, 1918-ban szerelt le, mint tizedes.
Községi óvoda. Óvónő: Eördögh Margit,
Székesfehérváron született. Képesítését Esztergomban szerezte 1909-ben és azóta helyben működik. A helyi Nőegylet pénztárnoka, a Fejérmegyei Tanító Egyesületnek tagja.
Körorvos: dr. Payer Jenő.
Vasúti pályaorvos és magánorvos: dr. Spät Imre.
Körállatorvos: pusztazámori Mentler Béla, Nádasdladányban született 1878-ban. Az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte, 1900-ban nyert oklevelet. Működését helyben kezdte, mint magán állatorvos, 1907-től mint megválasztott körállatorvos működik. A közép-Dunántúl Állatorvosi Egyesület választott tagja, községi képviselő testestület tag, római katolikus egyházi tanácstag, a helyi Vörösmarty Társadalmi és Gazdakör választott tagja stb. Háborúban 19 hónapig küzdött a fronton, mint népfelkelő állatorvos. Kitüntetései: arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján, hadi ékítménnyel, katonai arany érdemkereszt kardokkal, Károly csapatkereszt, háborús emlékérem Bátyja, volt körorvos, a szerb fronton hősi halált halt.
Vörösmarty gyógyszertár. Tulajdonos: dr. Balogi Mihály, Született Hódmezővásárhelyen 1880-ban. Középiskoláit Hódmezővásárhelyen, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Oklevelét 1903-ban nyerte. Gyógyszerészi doktorátust 1906-ban tett. Gyógyszerészi működését 1909-ben kezdte a budapesti egyetemi gyógyszertárnál, hol 4 évig, mint első tanársegéd működött, majd Budapesten 2 éven át gyógyszertár gondnok volt. 1916-óta gyógyszertár tulajdonos. Gyógyszerészek Országos Egyesületének tagja. Gyógyszerészek Országos Egyesülete székesfehérvári kerületének választott tagja, Kápolnásnyéki Vörösmarty Dalkör elnöke. Községi képviselőtestület tagja. Famíliája ősi hódmezővásárhelyi eredetű. Feleségének nagybátyja Zóvár János tényleges százados a 76. gyalogezrednél szolgált és mint zászlóalj parancsnok 1914-ben Iwangorodnál hősi halált halt.
Önkéntes Tűzoltó Testület. Parancsnok Riskó Iván.
Levente Egyesület. Elnök: Riskó Iván.
Dalkör. Elnök: dr. Balogi Mihály.
Keresztény Nőegylet. Elnök: Kenessey Ilona
Vörösmarty Társadalmi és Gazdakör. Elnök; Baly Kálmán.
Takarékpénztár Rt. Elnök: Luczenbacher Miklós. Ügyvezető igazgató : Szűts Jenő.
Hangya Fogyasztási Szövetkezet Elnök: Bayer János.
kápolnásnyéki Balassa Antal, ny. tb. főszolgabíró,
Lepsényen született 1882-ben, a jogi tanulmányait Budapesten, Kolozsváron és Egerben végezte 1907-ben. Működését 1907-ben Székesfehérvárott kezdte, mint vármegyei gyakornok az alispánhoz beosztva. 1915-ben Adonyban szolgabírónak választották meg, 1930-ban nyugalomba vonult. Két bátyja a háborúban szerzett betegségében meghalt.
Liha László, nyugalmazott főszolgabíró,
1871-ben Nagybittesen született, középiskoláit Eperjesen, a jogakadémiát Pozsonyban végezte. Működését Vágbesztercén kezdte, ahol 1919-ig mint főbíró működött. A kommün után Budapestre jött, ahol a Dunántúli Központi Kormánybiztosságnál kapott beosztást. Onnan Győrbe küldték ki és a Kér. Kormánybiztosságot Székesfehérvárra hozta át. Majd Károlyi József gróffal liquidálta, úgy a győri, mint a dunántúli kormánybiztosságot és utána a székesfehérvári főbírói hivatalba kapott beosztást, ahol 1924-ig — nyugdíjba vonulásáig — működött. A Ferencz József-rend lovagja, a vöröskereszt II. oszt. érdemkeresztjének és a millenáris polgári érem tulajdonosa. Feleségét, aki a háború alatt 2 kórháznak volt vezetője, a vöröskereszt II. oszt. érdemkeresztjével tüntették ki. Valér öccse orosz fogságban volt, ahonnan 1923-ban tért haza.
botházi és peleszarvadi Szarvady Dezső, nyugalmazott királyi őrnagy,
Szászrégenben született 1878-ban, a hadapród iskolát Nagyszebenben végezte. 1897-ben mint hadapród tiszthelyettes kezdte szolgálatát s mint őrnagy 1919-ben nyugalomba vonult. Jelenleg gazdálkodik. Nemességüket 1279-ben kapták. Háborúban 1914-iől küzdött az orosz fronton, zászlómentésért tiszti érdemkereszttel tüntették ki.
Asztalosok: Ernhardt Sándor, Hajgató Miklós, Hujber Ferenc.
Ácsok: Farkas Pál, Juhász István.
Baromfi- és tojáskereskedők: Baricza Lajos, Fata Ferencné, Felső Lajos, özv. Rozmánn Istvánné.
Bognárok: Baricza József, Pap Lajos, özv. Téglás Józsefné.
Borbélyok: Dávid István, Hajgató Lajos.
Cipőkereskedők: Hirschler Sándor, Stettler Ferenc.
Cipészek: Stettler Ferenc. 1880-ban Lovasberényben született, hol iparát is tanulta. 26 év óta önálló mester, 2 év óta helyben dolgozik. Szorgalmával 12 hold földet és 2 házat szerzett. Az Ipartestületnek tagja, a lovasberényi segélyegylet ig. tagja, és a helyi Gazdakör tagja. Lovasberényben virilis alapon képviselőtestületi tag volt. A rokkant egylet tagja.
Szabó Sándor, 1898-ban Nagybocskón született, hol iparát is tanulta. Mint segéd Budapesten és Mármarosszigeten dolgozott. Az ipartestület, és a helyi dalárda tagja. 1916-tól az összeomlásig katonai szolgálatot teljesített. Apósa Vargacsik József orosz fronton hősi halált halt.
Bradánovits Gyula, Füredi Antal, Gáncs Ferenc, Hajgató Imre, Kovács Gyula.
Cukrász és cukorkakereskedő: Karsay Ferenc.
Építési vállalkozók: vitéz Borbély és Reinhardt.
Fakereskedők: ifj. Deutsch Miksa, Fleischner Gyula.
Földbirtokosok:
gróf Hunyadi Ferenc uradalma, gróf Nádasdy-puszta. A birtok nagysága 1305 katasztrális hold Ebből szántó 1166 kh, legelő 95 katasztrális hold Főleg búzatermeléssel (átlagos termés 13.5 mázsa), fajtehenészettel, sertéstenyésztéssel és hizlalással, juhtenyésztéssel foglalkoznak. A gazdaságban a géprendszer mellőzve van, hogy minél több gazdasági munkás jusson munkához. Az uradalom egy iskolát tart fenn 1886 óta. A gazdaságot 1899-ben a szegedi kiállításon ezüstéremmel és oklevéllel, 1913-ban Budapesten az első kukorica kiállításon ezüstéremmel és oklevéllel tüntették ki.
Tiszttartó: Bayer János, Nádasdladányban született 1889-ben. A gazdálkodási akadémiát Keszthelyen végezte. Működését Nádasdladányban kezdte, 1908 óta a gazdaság vezetője. Felügyelője a csornai gazdaságnak is, az összes gr. Hunyadi birtokok főkönyvelője. Vármegyei törvényhozási képviselőtestületi tag, járási és községi mezőgazdasági bizottság alelnöke. Hangya Szövetkezet elnöke, a Vörösmarty Társadalmi és Gazdakör, Fejér-, Tolna- és Veszprém megyei Gazdasági Egyesületének ügyvezető alelnöke. Országos Gazdatisztek Egyesületének igazgatósági tagja. Irodalmi téren is működik, szakirányú cikkei a Köztelekben jelennek meg. Háborúban 1914-1915. július 31-ig vett részt, orosz fronton harcolt.
dabasi dr. Halász Gedeon, Helyben született 1882-ben, a tudományi egyetemet Budapesten végezte, majd a mosonmagyaróvári gazdasági akadémia rendkívüli hallgatója volt. 1000 katasztrális hold családi birtokon, — melyből 150 rét és legelő, a többi szántóföld — általános gazdálkodást folytat. Fajállattenyésztéssel is foglalkozik. Gazdaságát 1 intéző 50 gazd. személyzet látja el. Országos Kaszinó és Úri Clubnak tagja, községi képviselőtestületi tag, református egyház megyei tanács bírája. Nagyatyja: Schweidel József tábornok, aradi vértanú volt.
Tóth Imre. 1889-ben Pázmándon született. 115 holdon gazdálkodik, melynek egy része örökség, másik része saját szorgalmának gyümölcse. Tanult hentes és mészáros mester.
Balassa Antal 22 kh, dr. Balassa László (Budapest) 50, Botka Árpád 60, Botka Béla és Géza 60, dr. Friedreich Endre (Budapest) 30, Gschwindt Ernő (Velence) 180, Haltenberg Samu (Pettend) 340. Kenessey Nővérek (Pettend) 900, Kremniczky Ferenc 45, Luczenbacher Miklós (Pettend) 900, vitéz Mecsér Endre (Pettend), Pápai kollégium 180, Református Egyház 80, Református Kollégium 250, Salamon Gézáné 25, Tyákich Máté 60 katasztrális hold
Földhaszonbérlők: Csapó János Pápai református kollégiumtól 40, Szaltszgruber József Luczenbacher Miklóstól 420, Váróczy László Budapest református kollégiumtól 250 katasztrális hold
Szőlőbirtokosok: dr. Halász Gedeon 7, Kenessey Nővérek 5 katasztrális hold
Fűszer és vegyeskereskedők: Dénes József, Füredi Andor, Hangya Szövetkezet, Krón Zsigmond, Mauthner Henrich, Nyéki Béla, Weszeli Zsigmond.
Gabona és terménykereskedők: ifj. Bunth Vendel, Gross Győző.
Géplakatosok: Mittelmayer Ernő motorvezető és autogén hegesztő.
1879-ben Nagylángon született. 4 gimnáziumot végzett, iparát Karádon tanulta. Mint segéd Budapesten, Angliában, Franciaországban és Németországban dolgozott. 1928. óta helyben önálló. A háború alatt, mint repülő teljesített az összes harctereken szolgálatot. Több találmánya van. Az iparvasúti motorvezetői vizsgát 1955-ben tette le.
Takács József.
Hentesek és mészárosok: Beltovszky József.
Helyben született 1896-ban, a hentesipart Székesfehérvárott tanulta, 1912-ben szabadult fel. Mint segéd Budapesten dolgozott. Helyben 1920-tól önálló mester. Községi képviselőtestületi tag. Polgári Lövész Egylet alelnöke. Háborúban az olasz és orosz fronton küzdött, fogságba esett 1917-ben, ahonnan 1919-ben jött haza, mint tizedes szerelt le. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, sebesülési érem.
Bunth Vendel.
Törökbálinton született 1873-ban, iparában 1889-ben szabadult fel, mint segéd Budapesten dolgozott. 1898-ban önálló lett Törökbálinton, 1914-ben beszüntette iparát és 1923-ig vendéglős ipart folytatott, majd helyben 30 katasztrális hold bérleten általános gazdálkodást folytat. Több egyesület tagja. Háborúban 1914-től több fronton küzdött, 1918-ban mint tizedes szerelt le. Kommün alatt halálra ítélték.
Krausz Géza, Uzsák Lajos.
Kárpitos és kocsifényező: Fligl Dezső.
Kávéház tulajdonos: Füredi Andor.
Kelmefestő: Varga János.
Kertészek: Minikusz József, Pénzes János, Steiman György.
Korcsmárosok és vendéglősök: Karsay Ferenc.
1896-ban született Kápolnásnyéken. Iparát Budapesten tanulta, utána Budapesten, Szegeden és Triesztben dolgozott. 1924-ben helyben önállósította magát. Az Ipartest., Képv. test. tagja, elöljáró, községi pénztárnok. A Gazda Kör tagja, a Dalárda pénztárnoka. Háborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Bronz itézségi érem. Károly csapatkereszt, háborús emlékérem tulajdonosa.
Füredi Andor, Gremsperger József (Pettend puszta), özv. Karsay Ernőné, Pintér Mihályné, Reinhordt Miklós, Riez Dezső.
Kovácsok: özv. Molnár Jánosné, Pataki Pál, ifj. Varga János.
Kőművesek: ifj. Csákvári János, Szalczer József.
Kötélgyártó: Szabó Ferenc.
Malomtulajdonosok: Müller Mihály.
1880-ban Hercegfalván született, ahol iparát is tanulta. 1908-ban lett önálló, mint társtulajdonos. Onnan Dobra ment, majd 1922-ben helyben épített magának és azóta üt működik teljesen modern felszerelésű malmában, fiai segítségével. Vármegyei törvényhozási hatatározati bizottság tagja. A megyei molnár egyesület, Ipartestületnek és Gazda Körnek tagja. A cserkészek állandó anyagi támogatója. György és János öccsei részt vettek a háborúban.
Bicskei Aranka malom Rt., Helyi vezetője: Rácz Mihály.
1874-ben Törökszentmiklóson született. Előbb terménykereskedő volt Debrecenben, majd 20 évig a 3-ik honvéd gyalogezred nyilvántartója és 1918-ban mint honvéd főmester ment nyugdíjba, 8 drb. szolgálati érem tulajdonosa. 1931. óta a fenti r. t. tisztviselője.
Órás és ékszerész; Breier József.
Pék: Hirschler Dezső.
Szabók: Fuchs Lajos, Mauthner Henrich, Posvai Pál, Szabó Ignác.
Szíjgyártók: Csapó Sándor, Geiszlinger Károly.
Temetkezési vállalkozó: Ernhardt Sándor.
Tüzelőanyagkereskedők; Riez Dezső és Tsa Ludman Pál.
Vitézek: v. Balog Imre kisbirtokos, v. Borbély József építész, v. Gáncs Sándor ács segéd, v. Kádár Sándor tanító, v. Mecsér Endre földbirtokos, v. Nagy János kisbirtokos, v. Német János kisbirtokos, v. Szilágyi Sándor kisbirtokos, v Zsadányi András kőműves segéd.
