Öt év alatt 302 millió forint állami támogatás érkezett kápolnásnyéki civil szervezetekhez. Ennek majdnem kilenctizede két alapítványhoz, amelyek ugyanazon a címen vannak bejegyezve. A cím a Halász-kastély. A háttérben mindkétszer ugyanaz a név bukkan fel.
Deák Ferenc utca 10.
2026 augusztus 18-án a Miniszterelnökség kirakott egy interaktív térképet az internetre. Az van rajta, hogy 2022 és 2026 között melyik civil szervezet mennyi állami pénzt kapott, mikor, és melyik forrásból. Nagyjából húszezer szervezet. Nagyjából négyszázmilliárd forint. Városi Civil Alap, Falusi Civil Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Nemzeti Kulturális Alap, meg egyéb, egyedi költségvetési sorok.
A kormány azt írja, azért tette közzé, mert fontos, hogy a támogatások „átláthatóan, szakmailag indokoltan és politikától mentesen" jussanak a civilekhez. És azt is odaírja: az átvilágítások szerint a pénz aránytalanul juthatott a korábbi kormánypártokhoz kötődő szervezetekhez — olyanokhoz, amelyeknek rövid a múltjuk és nehezen igazolható a korábbi tevékenységük, miközben a helyben valóban dolgozó civilek ugyanott sokkal kevesebbet kaptak. Minden szervezetnél kilistázza a róla korábban megjelent újságcikkeket is.
Vagyis az állam kirakott egy térképet arról, hogy az állam pénze hová ment. Erre nehéz jobb mondatot mondani, mint hogy: így megy ez.
A térképen tizenkilencezer-nyolcszázhetvennégy szervezet van. Hét közülük kápolnásnyéki.
Ez a hét szervezet 2022 és 2026 között összesen 302 244 390 forintot kapott.
|
Szervezet |
Alap |
Összesen |
|---|---|---|
|
Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány |
egyedi központi támogatás |
147 500 000 |
|
Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány |
Nemzeti Kulturális Alap |
122 100 000 |
|
Evezős Utánpótlásért Alapítvány |
Falusi Civil Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, egyedi központi támogatás, Városi Civil Alap |
29 277 000 |
|
Kápolnásnyék és környéke Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület |
Falusi Civil Alap, Nemzeti Együttműködési Alap |
1 150 000 |
|
Tóparti Sport Club |
Nemzeti Együttműködési Alap |
890 990 |
|
Honvédő Miskahuszár Alapítvány |
Nemzeti Együttműködési Alap |
750 000 |
|
Zöld Bárka Egyesület |
Nemzeti Együttműködési Alap |
576 400 |
Az első kettő együtt 269 600 000 forint. A teljes összeg 89,2 százaléka.
A maradék öt szervezet osztozik 32,6 millión. Ebből 29,3 millió az evezősöké. Marad négy szervezet — a polgárőrség, a Tóparti SC, a Miskahuszárok és a Zöld Bárka —, akik öt év alatt együtt 3 367 390 forintot kaptak az államtól. Az egésznek az 1,1 százaléka.
Így megy ez.
A cím
A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány székhelye: 2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc utca 10.
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány székhelye: 2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc utca 10.
A Deák Ferenc utca 10. a Dabasi-Halász-kastély. Országos műemlék, azonosítója 18348.
A név
Aki a táblázat mögé néz, ugyanabba a névbe botlik mindkétszer.
A Velencei-tavi Kistérségért Alapítványt — így írja az Index, a Telex, a 168 óra és a K-Monitor egybehangzóan — L. Simon László alapította. Volt kulturális államtitkár, volt miniszterelnökségi államtitkár, a Magyar Nemzeti Múzeum menesztett főigazgatója. A tó környékén nőtt fel, és a sajtó szerint ma is itt él. Ez az alapítvány üzemelteti a Halász-kastélyt.
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvánnyal óvatosabban kell bánni. A Magyar Hang idén augusztusban L. Simonhoz köthető alapítványként írt róla. L. Simon ezt levélben vitatta: szerinte az alapítvány nem az „övé". Hogy akkor kié, azt nyitva hagyta. Az alapítvány saját honlapja szerint az alapító egy ÖKI nevű kultúrpolitikai intézet. A két állítást egymás mellé tesszük, és az olvasóra bízzuk. A közös viszont adott: a székhely ugyanaz a kastély.
A stabil harminc
A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány évekre lebontva ezt kapta: 25 millió, 29,5 millió, 30 millió, 30 millió, 33 millió.
Ez nem pályázati grafikon. Ez egy fizetési jegyzék. Öt éven át, egyetlen kihagyás nélkül, enyhén emelkedő tendenciával.
Az önkormányzat 2019-es kiadványa a kastélyt a „nem önkormányzati fejlesztések" közé sorolta: a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány fejlesztésének köszönhetően újult meg, és lett látogatóközpont. Nem önkormányzati fejlesztés. Ez igaz. Közpénz volt, csak nem a falué.
A félmilliárd
A Népfőiskola-alapítvány négy éven át gyakorlatilag semmit nem kapott. 2024-ben hatszázezret. Aztán 2025-ben 121 500 000 forintot. Egyetlen évben, egyetlen alapból.
Aztán jött 2026. A Magyar Hang szerint a választás környékén az L. Simonhoz kötött alapítvány számlájára 512 millió forint működési támogatás érkezett a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumtól. Egy nagyobb kiosztás része volt: a lap szerint ugyanebben a hullámban Vidnyánszky Attila programjára közel hétmilliárd, a Lakitelek Népfőiskolára csaknem tizenkét és fél milliárd jutott.
A dolog pikantériája, hogy L. Simon ekkoriban éppen a Fidesz pazarlását bírálta, és a párt kampányát a lap szerint „penetránsnak" nevezte. Az 512 millió ettől függetlenül megérkezett. L. Simon vitatja, hogy az alapítvány az övé.
Hogy mire ment el, arról a Magyar Hang szerint az alapítvány honlapja művészeti nevelést, felnőttoktatást és közösségépítést sorol. De futotta belőle ingatlanra is — a lap egy budapesti, Gutenberg téri szecessziós palotát említ.
Egy dolgot érdemes külön kiemelni. A kormányzati térkép a Népfőiskolánál a 2026-os „kiutalt" rovatban nullát mutat. Az 512 millió tehát ott nem szerepel: nem a civil alapokon, hanem a minisztériumból, közvetlenül ment. A térkép azt mutatja, ami átfolyt a civil alapokon. Nem azt, ami mellette elment.
A szerződés
Van a Népfőiskola és a falu között egy közvetlen szál is. 2020 márciusában a testület közszolgáltatási szerződést kötött az alapítvánnyal — képviselte Rodics Eszter elnök — a közművelődés és a művészet területén. Az előterjesztés leszögezte: a megállapodásnak „költségvetési kihatása nincs". Az akkori aljegyző mégis hozzátette, mire jó: az alapítvány így tud élni különböző pályázati lehetőségekkel, mert azokhoz önkormányzati szerződés kell.
Tehát költségvetési kihatása nincs. Pályázati kihatása van. A kettő nem ugyanaz, viszont az egyik a másikból következik.
A szerződés 2020. március 15-től 2025. december 31-ig szólt. Lejárt. Aztán 2026. február 9-én a testület a 22/2026.(II.9.) határozattal — visszamenőleges hatállyal, 2026. január 1-től — 2030. december 31-ig meghosszabbította. Az indoklás szerint azért, mert a célkitűzések sikeresen megvalósultak. A pályázati lehetőség így további öt évig adott.
Az út
2016-ban Kápolnásnyék önkormányzata módosította a helyi építési szabályzatot, hogy a Halász-kastély melletti telken sörfőzdét lehessen építeni. Az egyik telket az Index szerint a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft. vette meg — ez az L. Simon-alapítvány leányvállalata. Aztán a falu telkeket vásárolt, tovább igazította a szabályokat, és közpénzből utat épített.
Két cég járt jól az utcával. A K-Monitor összefoglalója szerint mindkettő az L. Simon-alapítvány érdekkörébe tartozik.
Az útnak nevet is adtak. 2018 júniusában a testület a 448/1 helyrajzi számú, „kivett, saját használatú" utat Halász Gedeon utcának keresztelte. A polgármester így vezette fel: önkormányzati útról van szó, amely a kastélyhoz vezet. A sörfőzde székhelye ma is ez a cím: Halász Gedeon utca 1.
Hogy kiket szolgál az utca, azt egy közmeghallgatáson a helyi lakosok mondták ki a legpontosabban. Az egyikük szerint az önkormányzat közpénzből finanszírozott egy, L. Simon sörfőzdéjéhez vezető utcát, amely magántelket szolgál ki. Egy másik így összegzett: az út a sörfőzdét és a kastélyt fogja kiszolgálni.
A polgármester másképp látta. Szerinte az utca hat teleknek hozott csatornát és közvilágítást, az érintett ingatlanok értéke nőtt, és rajta kívül senki nem kifogásolta a megnyitást. A testületet a jó szándék vezérelte.
Aztán jöttek a részletek, ugyanarról a fórumról. Hogy az utca a megépítésekor nem felelt meg a helyi építési szabályzatnak. Hogy a szabályzat a kész út alatt is „út céljára fenntartott területként" jelöli a telket. Hogy közútként nem helyezhető forgalomba, holott eredetileg annak kérték. Az akkori jegyző — nem a mostani — erre annyit felelt: folyamatban van a közforgalom számára megnyitás.
A megnyitás azóta megtörtént. Az utca ma közforgalmú út.
Az egyik lakos perrel is fenyegetett — szerinte az legalább két év és több millió forint volna. Nem tudni, beadta-e.
Podhorszki István polgármester 2018 decemberében azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a vállalkozók gyakran megkeresik a hivatalt fejlesztési terveikkel, ez esetben is volt egy rövid egyeztetés, és az önkormányzat mindig a település érdekét tartja szem előtt. Papíron ez rendben van. A kérdés az, ami a papírra nem fér rá.
A céghálózat
A kastély területén étterem működik. Ott Nyéki sört és L. Simon Borászat borait mérik. A sört a szomszédos Belatiny Sörmanufaktúra főzi — 2018-ban épült, 382 millióból, aminek 45 százaléka, 172 millió, uniós pénz volt. Az épület pala tetőt és bádogdíszt kapott, hogy illeszkedjen a műemlékhez. A sörfőzde évi négyszázezer literre képes. Nagy pénzt nem hoz. A cég 2025-ös, közzétett beszámolója szerint az éves nettó árbevétel 17,8 millió forint volt, a veszteség 41,2 millió. A saját tőke mínusz 32,9 millióra fordult, a kötelezettségek 413 millióra rúgtak. A statisztikai átlaglétszám két fő.
A sörfőzde tulajdonosai közt ott az alapítványi Ingatlanfejlesztő Kft., a FÉSZ Építő Zrt. (amit a sajtó Tiborcz István érdekköréhez kötött), és egy egyetemista. 2025 februárjában maga L. Simon László is bejegyeztette magát a cégbe.
A háttérben a cégek egymásba érnek: Simon és Simon Kft. — Ráció Kiadói Kft. — Halász-kastély Vagyonkezelő Kft. — Kápolnásnyéki Kastélyétterem Kft. A hálózat, ahogy a Népszava megjegyezte, lényegében önmagába zárul.
2018-ban, amikor a sörfőzde ügyéről kérdezték, L. Simon úgy nyilatkozott: nem tudott róla, hogy az általa alapított alapítvány tulajdonos a manufaktúrában. Ezt a mondatot érdemes kétszer elolvasni.
A másik öt
Marad öt szervezet. Négyük valóban kápolnásnyéki.
A polgárőrség, a Tóparti Sport Club és a Zöld Bárka Egyesület ott van a falu saját civil pályázatán is — a polgárőrség 2025-ben kétmillió-ötszázezret kapott az önkormányzattól, a másik kettő pár százezret. Az államtól öt év alatt együtt sem kaptak többet 2,6 millió forintnál. Ennyi jut a helyben dolgozó civileknek.
A negyedik helyi az evezős utánpótlás-alapítvány: székhelye a Fő utca 37., edzései Sukorón és Agárdon, a Velencei-tó evezőssportját viszi. Ő a kivétel — 29,3 millió forintot kapott az államtól. Nagyságrenddel többet, mint a másik három helyi együtt.
Az ötödik nem ide való. A Honvédő Miskahuszár Alapítvány szobra Pákozdon áll, nem Kápolnásnyékon — Európa legnagyobb huszárszobra. Egyetlen nyékí önkormányzati listán sincs rajta. Máshol viszont pontosan a helyén van: a szobrot néhány éve a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány vette át, a mellé tervezett látogatóközpontot a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola tervezi.
Ugyanaz a két név, amelyik a cikk elejét is kitette. Így a hetedik szervezet is visszavezet az elsőhöz.
Amit nem tudunk
Sok mindent nem tudunk, és ezt tisztázni kell, mielőtt bárki bármit gondol.
Nem tudjuk, mire ment el a pénz. A táblázat összegeket mutat, nem elszámolásokat.
Nem tudjuk pontosan, mennyi érkezett meg ténylegesen. A kormányzati honlap maga figyelmeztet: a „kiutalt" oszlopok egy része megítélt összeg. A kettő nem ugyanaz.
Nem tudjuk biztosan, kié a Népfőiskola-alapítvány. A sajtó L. Simonhoz köti, ő tagadja, a honlap az ÖKI-t nevezi meg. Ezt nem a mi dolgunk eldönteni. A mi dolgunk odaírni mind a hármat.
Azt tudjuk, hogy a kastély megújult, és hogy szép lett. Ez látszik, és jó, hogy látszik. Azt is tudjuk, hogy egy négyezres faluban öt év alatt 302 millió forint állami civil támogatás fordult meg, ebből 269,6 millió egyetlen műemlék címére bejegyezve, a háttérben egy volt államtitkár alapítványaival, egy uniós pénzből épült sörfőzdével és egy közpénzből odavezetett úttal.
A polgárőrség ugyanezalatt egymillió-százötvenezret kapott.
Ez mind itt maradt Kápolnásnyéken. A polgármester szavaival: ez a legfontosabb. Így megy ez.
atlathato.kormany.hu, Az elmúlt öt év civil támogatásai (frissítve: 2026.08.17.); a Miniszterelnökség közleménye és a Telex tudósítása a térkép közzétételéről (2026.08.18.); Kápolnásnyék Község Önkormányzat képviselő-testületi határozatai és előterjesztései (19/2020., 23/2020., 43/2024., 35/2025., 73/2018.(VI.18.) a Halász Gedeon utca elnevezéséről), a Népfőiskola-alapítvánnyal kötött közszolgáltatási szerződés (23/2020.(III.04.)) és annak I. számú módosítása (22/2026.(II.9.) határozat, a szerződést 2030.12.31-ig meghosszabbítva), ülésjegyzőkönyvek és közmeghallgatási jegyzőkönyv; 14/2018.(XI.20.) önk. rendelet műemlékjegyzéke; Index (2018.12.17.); 168.hu (2018.12.18.); HVG, Telex, Népszava (2025.05.21.); Magyar Hang („Egy penetráns kampány hátországa" és „Sok milliárd kellene hozzá", 2026); K-Monitor közpénzadatbázis (Kápolnásnyék, Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány, Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány címkék); muveszetinepfoiskola.hu; a Honvédő Miskahuszár Alapítványról szóló beszámolók (feol.hu, velma.hu) és az evezős utánpótlás adatai (hunrowing.hu, vvsi.hu); Belatiny Sörmanufaktúra Kft. 2025. évi egyszerűsített éves beszámolója (e-beszamolo.im.gov.hu). A cikk L. Simon László nyilvánosan közölt cáfolatát és álláspontját is tartalmazza. kapolnasnyek.info