A feltöltött térkép az un. II. katonai felmérés során, az 1860-as évek első felében készült. A egyik képen a település belterülete látható, a másikon a teljes környék. A képekre kattintva nagyobb felbontásban jelennek meg. Felismerhető több jelenlegi utca (Vörösmarty, Balassa, Deák Ferenc, Vándor, Gárdonyi, Kutas sor), temetők (jelenlegi és régi Balassa temető) valamint a vasútállomás is.

Nyolcvan éve volt május 10-én, hogy az 1930. év ugyanazon napján megszületett Horváth Gyula, a későbbi Jászai-díjas színész, érdemes művész, a Süsü Torzonborz királya. Élete 75 évéből csak az utolsó néhányat töltötte Kápolnásnyéken, de a falu temetőjében alussza örök álmát. Halálának 5. évfordulója lesz idén október 30-án.

Sebes [Lipót] Ferenc honvéd alezredes ismert személyisége az első világháború csatatereinek. Eredeti neve Spät volt: a tizenegy gyermekes Spät Jakab és Schreiber Kati házasságából negyediknek, 1856. július 25-én, Szarvason látta meg a napvilágot. Kora gyermekségében megmutatkozott a katonai pálya iránti érdeklődése. Egyik legkiválóbb növendéke volt a Ludovika Akadémiának, ahol 1882. szeprember 1-én avatták, az akkori gyakorlatnak megfelelően hadapróddá. 1885. szeptember 1-én, háromévi csapatszolgálat után, hadnaggyá előlépve a debreceni 3. honvéd gyalogezredhez került.

1990-ben még nem volt meg a fal tetején a műkő fedlap. A fehér murvát viszont lassan elhódítja a növényzet, minden igyekezet ellenére.

A szemüveges öreg úr a bal szélen Hacsek József, a székesfehérvári zsidó hitközség elnöke. Fekete László a Dohány utcai zsinagóga kántora. Figler János a dunaszentgyörgyi református gyülekezetnek volt akkoriban a lelkipásztora, országgyűlési képviselő az MDF frakciójában. Raj Tamás főrabbi akkoriban a budapesti Nagyfuvaros utcai zsinagóga rabbija volt, országgyűlési képviselő az SZDSZ frakciójában.

A kép a XIX. század utolsó harmadában készülhetett, annak az épületnek az udvarán, amely a gazdakörnek és az óvodának is otthont adott. (Nem egy időben...) A tűzoltó szertár még a századforduló előtt átköltözött a Deák Ferenc utcába, ahol most az öreg villanyszerelő Borbély háza áll. Onnét költözött tovább a főutcára, az orvosi rendelő és szolgálati lakás mellé.
Jobbról jól látható a háttérben a református templom, illetve az akkoriban volt gázlámpák.

(Garay János: Gondolatok egy költő szülőföldjén. - Rajzolatok, 1837.)

Alig csókolá fel a hajnal bíbor ajkaival földünket álmából, midőn Pest népetlen utcáin zörömböle már kocsim. Csak a toronyőr egy-két ásítozó utcaseprő mutatott kívülöttünk életre; minden a legmélyebb álomban feküdt. Negyedóra múlva a hídon keresztül a fehérvári úton valánk; ez országút mindenkor érdemismerést és dicséretet érdemel: mint valamely földi tejút szalad végig völgyön, hegyen, ugaron és vetésen, s emellett (mi fődolog) még az a jó oldala van, hogy rajta az ember oldalszúrást nem kap.