Kápolnásnyéken vannak hagyományai sörnek. Na nem a gyártásnak, hanem a palackozásnak. 1971-ben a Velencei-tó Környéke ÁFÉSZ szerződött a Kőbányai Sörgyárral és a Fő utca 63. szám alatt létrehozták az ország egyedüli szövetkezeti tulajdonú sörpalackozóját.

Elég szerencsés időben fogtam hozzá, hogy kiderítsem, amit lehet, Munkácsy Mihály életének történetéből. Számos emberrel beszéltem, aki jól ismerte és közel állott hozzá. És ismeretlen emberek lekötelező kedvességéből számos olyan epizód jutott el hozzám, amely különben örökre elsikkadt volna.

Így kezdődik Harsányi Zsolt írása a Pesti Hírlap 1934. augusztus 19-i számában.

A környékbeliek közül talán nem sokan ismerik a tényt: a velencei pezsgő egykoron nemzetközi hírű volt. A Braun Testvérek (később Belatiny Braun Arthur, majd Belatiny Arthur) velencei pezsgőgyárában helyi borból készültek a Domino és a Belatiny nevet viselő márkás pezsgők, amelyek az 1900. évi párizsi világkiállításon aranyérmet nyertek.

De mi köze ennek Kápolnásnyékhez? A hamarosan nyitó sörfőzde tulajdonosa, üzemeltetője Belatiny Artúrról kapta a nevét.

Baracska, Kápolnásnyék és Pázmánd közé van ékelve. Nemesi birtok volt mindig, most is azokból áll, kisebb nagyobb úri lakokkal, melyek között keresztül megy a Déli vasút vonala. A legrégibb a Kenessey Lajos kúriájának oszlopos része. Újabb építmény a Sárközy Aurél Komárom megyei főispáné oszlopos tornácával, melyet csinos park vesz körül. Legújabb a Luczenbacher Miklósé, mely a báró Földváry család földszinti kastélya helyén épült a 90-es évek vége felé. Ez a kastély angol stílusban készült, mely műfajból csak kevés van az országban. Gyönyörű képet nyújt a Déli vaspályán utazóknak.

Pettendről külön fejezet emlékezik meg az 1904-ben megjelent "Fejér vármegye története" című kiadvány 5. kötetében. Ennek kivonata olvasható itt.