Mint oldott kéve

kkovacs , 2023. 02. 11., szo - 10:03
Than Mór: A tápióbicskei csata

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapköve.  A szabadságharc tisztikarában több olyan személy is szerepet vállalt, akik kápolnásnyéki, pettendi kötődéssel rendelkeztek. Itt születtek vagy az események után kerültek a településre és itt fejezték be az életüket. Az alábbiakban dr. Bona Gábor hadtörténész, szakíró, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója, egyetemi tanár és docens, nyugalmazott honvéd ezredes művei alapján vesszük sorra a neveket, a hosszabb, rövidebb életrajzokat.

kenesei KENESSEY KÁLMÁN
kenesei KENESSEY KÁLMÁN

Kenessey Zsigmond földbirtokos, táblabíró és ludányi Bay Anna fia. Kápolnásnyéken született 1822. március 1-én. A Pápai Református Kollégiumban tanul. Végzett ügyvéd, Fejér megye aljegyzője. Első felesége Sziklay Franciska, akitől elvált. 1877-ben feleségül vette neczpáli Justh Ilonát, aki Budapesten, 1900-ban hunyt el, majd Kápolnásnyéken helyezték végső nyugalomra.

1848. szeptemberétől a Fejér megyei önkéntes nemzetőrök, ill. a 2. dunántúli önkéntes nemzetőr zászlóalj hadnagya Kosztolányi Mór őrnagy dunántúli önkéntes nemzetőrökből álló táborában. Részt vesz a Jellasics elleni harcokban. Novembertől főhadnagy alakulatánál a fel-dunai hadtestben. Decembertől Csány László kormánybiztos parancsőrtisztje. 1849. júniusától a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium osztálytitkára. Az 1850-es években birtokán gazdálkodik. 1865. és 1867. Fejér megye alispánja. 1868-tól osztálytanácsos a földművelésügyi minisztériumban. Kápolnásnyéken hunyt el 1913. július 3-án.  Bővebben lehet olvasni róla ide kattintva.

westersheimbi WETTSTEIN JÁNOS
westersheimbi WETTSTEIN JÁNOS

Wettstein József kamarai provizor (kincstári felügyelő) és Simcsó Emília fia. Szentandráson született (Temes m.), 1830. jan. 17-én. Felesége 1862-től Vértessy Wimmer Mária, aki Kápolnásnyéken 1901-ben halt meg.

A szabadságharcban előbb a 48. honvédzászlóaljnál szolgál. 1849. augusztus 24-én törzskari honvéd hadnagyként Váradolaszin útlevelet kap. Alkalmatlanként nem sorozzák be a császári hadseregbe. 1850-55 között elvégzi a bécsi politechnikumot. Vasútépítő mérnök lesz. Kápolnásnyéken halt meg 1863. december 8.

NAGY JÓZSEF

Nagy József szolgabíró és Balassa Zsófia fia. Kápolnásnyéken született 1819. október 10-én, református, nemes. Mérnök. Nőtlen. 1849 májusában beáll a Pesten, majd Baján szerveződő 4. utászzászlóaljhoz. Őrmester majd hadnagy az alakulatánál a borosjenői fegyverletételig. 1850. február 1-én besorozzák a 4. gyalogezredhez. 1851. november 15-én leszerelik. Mérnökként halt meg Kápolnásnyéken 1872. december 4-én.

szomori és somodori PÁZMÁNDY KÁROLY

Pázmándy Zsigmond földbirtokos, táblabíró és Szabó Klára fia Kápolnásnyéken született 1830. január 11-én. 1847-től a Pápai Református Kollégium diákja. 1848. júniusában beáll a Veszprémben alakuló 6. honvédzászlóaljhoz. A délvidéki harcok során tizedes majd 1848. október 19-én hadnagy lesz. 1849. februárjától a főhadszíntéren szolgál alakulatával. Április 4-én hősi halált halt a Tápióbicskénél vívott csatában.

KOLOSVÁRY ANTAL

Apja Kolosváry Mihály (az ő életéről itt olvashatunk) a Nádasdy-uradalom gazdatisztje. Kápolnásnyéken született 1826-ban. 1843-tól alágyús, 1845-től ágyús a Bervaldo 5. tüzérezredben. Felesége 1859-től Fenyősy Anna.

1848. november 30-tól tűzmester, 1849. ápr. 23-tól hadnagy a péterváradi vártüzérségnél a honvédseregben. Állítása szerint a hegyesi ütközet (július 14.) után kitüntették a katonai érdemjel 3. osztályával és főhadnagy lett.

1850. február 1-én besorozzák a 21. gyalogezredhez, ahonnan 1852-ben elbocsátják. Az 1850-es években uradalmi alkalmazott. 1867 és 1890 között a Pest városi Honvédegylet tagja, az utóbbi időpontban folyamfelvigyázó Vácott. Itt temették el 1896. december 28-án bekövetkezett halála után.

FÖLDVÁRY LAJOS ÁDÁM
FÖLDVÁRY LAJOS ÁDÁM

1811. augusztus 8-án született az erdélyi Csomafalván. Jogot végez. Kilépett főhadnagy, 1829-1841 között különböző ezredeknél, utoljára a 6. huszárezredben szolgált. Moson megyei birtokos. 1837-ben feleségül vette salfai és felső-eőri Szita Alojziát (meghalt Pettend, 1866.), négy gyermek apja.

1848. márciusában a fővárosi nemzetőrség egyik szervezője. Április 20-tól tanácsos az Országos Nemzetőri Haditanácsnál, majd ennek gyalogsági osztályán szolgál. Június 6-tól egyben nemzetőr őrnagy, Pest város nemzetőrzászlóaljának parancsnoka. Vörösmartyt Mihállyal kapcsolatos érdekesség, hogy a költő 1848 nyarán, mint köznemzetőr a Földváry Lajos őrnagy parancsnoksága alatt álló Pest megyei III. nemzetőri zászlóalj 5. századához tartozott.

Júliusban egy önkéntes zászlóaljat szervez a fővárosban, mellyel augusztus - szeptemberben részt vesz a szerb felkelők elleni délvidéki harcokban. Október 20-tól a kassai hadmegye parancsnoka, e beosztásában október 30-tól honvéd alezredes. November 10-én áthelyezik a debreceni hadmegye élére. Az itt állomásozó katonaság parancsnoka, egyben az itt folyó - több megyére kiterjedő - újoncozás főfelügyelője. 1849. január 1-től ezredes, az eszéki várőrség csapatparancsnoka. A császáriak 1849. február 5-én ostrom alá fogják az eszéki várat, melynek vezetői – köztük Földváry Lajos is – rövid ellenállás után a megadás mellett döntenek. Ennek oka részben a várban állomásozó honvéd csapatok kiképzetlensége és felszereletlensége, részben pedig a szerb felkelők elől a várba szorult volt császári és királyi tisztek megalkuvó magatartása volt. Február 14-én a vár megnyitja kapuit, a 4500 főnyi őrség fegyvereinek letétele után szabadon hazatérhet. Földváry és a tisztek nagyobb része Debrecenbe megy, hogy igazolja eljárását. Kossuth utasítására hadbírósági eljárás indul ellenük, mely május végén Földváry felmentésével zárul, de nyugállományba helyezik.

A szabadságharc után császári és királyi őrnagyi nyugdíjban részesül. 1857-ben osztrák, 1875-ben magyar bárói címet kap. Pettenden hunyt el 1881. március 28-án.

RÁCZ JÁNOS

A világosi fegyverletételi jegyzéken hadnagyként szerepel. 1867 és 1890 között a Fejér megyei Honvédegylet tagja. 1859 és 1892 között református lelkész Kápolnásnyéken.

szamosújvári és némethi DÁNIEL LÁSZLÓ ARTÚR

1823. október 4-én Versecen (Temes vármegye) született Dániel Tivadar kincstári bérlő és Jámborffy Anna fiaként. Magyar és örmény felmenőkkel is rendelkezik. Jogot végez. 1844-től Krassó megye aljegyzője. Első felesége 1859-től Rachovin Konstancia, aki 1860-ban meghalt. 1861-ben feleségül veszi nádasdi Sárközy Johannát (meghalt Pettend, 1918.)

1848 októberében beáll a Szepességben szerveződő 19. honvédzászlóaljhoz. November 28-tól hadnagy. December második felében alakulatával csatlakozik a felső-tiszai hadtesthez.1849. február 14-től főhadnagy a Hajdúságban alakuló 17. Bocskai huszárezredben. Áprilisban ezrede négy századával a felső-magyarországi (IX.) hadtesthez vezénylik. Június közepén Dembinszky altábornagy alszázadossá lépteti elő. Június 23-án az oroszokkal vívott somosi ütközetben megsebesül és fogságba esik.

Besorozzák a 7. huszárezredhez. 1851-től hadnagy, 1860-ban századosként nyugállományba vonul. 1866-67-ben Versec város polgármestere, később országgyűlési képviselő, végül ügyvéd. Pettenden hunyt el 1888. január 21-én, Kápolnásnyéken temették.

Creative Commons Licenc
A weboldal tartalma a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.