A Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltárának honlapján lehet megtalálni ezeket a közvetlenül a II. világháború után készült fotókat, amelyek bemutatják a pusztítást.

A nyéki temetőben, a Luczenbacher kripta szomszédságában van egy érdekes, borostyánnal befutott sír. A sűrű, zöld levelek alatt egy kicsi márványtábla tudatja a kíváncsiskodóval, hogy talán egy zongoraművésznőnek és édesanyjának záródott itt le az útja. A temetői nyilvántartás nem említi a két nevet, a dokumentumok szerint dr. Kresz Mária néprajzkutató védett sírja ez.

Ruffy Péter (1914-1993) Pulitzer-emlékdíjas erdélyi magyar újságíró, író 1963-ban megjelent Csavargások című riportkötetében jelent meg a következő írás Kápolnásnyékről. Az író Vörösmarty halálának századik évfordulójának évében 1955-ben látogatott falunkba és írta le élményeit. A helybeliek számára ismerősen csengő nevek találhatók a szövegben.

Móricz Zsigmond 1942 nyarán — néhány hónappal halála előtt — ellátogatott Kápolnásnyékre, hogy Vörösmarty-emlékek után kutasson. Nyéki látogatásakor abban a házban is töltött pár órát, amelyben ma a Vörösmarty Emlékmúzeum található. A Petőfi Irodalmi Múzeum 1969-70-es évkönyvében Kresz Mária neves néprajzkutató emlékezett erre az eseményre.

"Vértesaljai egyházmegyének volt főgondnoka, volt fejérmegyei alispán, előbb műszaki főtanácsos, Kápolnásnyék díszpolgára 92 éves korában jobblétre szenderült s a mult vasárnap helyezték porrészeit örök nyugalomra a kápolnásnyéki sírkertben."

E szavakkal kezdődik az 1913. július 13-án megjelent Protestáns egyházi és iskolai lapok 56. évfolyamának 28. számában az a nekrológ, amely falunk egykor híres személyéről szólt.