„Nincs Vörösmartyról -— nincsen hazánk nagyjairól olyan kicsiség, amit én szívesen le nem írnék. — De másoknak is kötelessége volna ez!...”
Kremnitzky Ferenc írása 1932-ből Vörösmartyról, a faluval és annak lakóival való kapcsolatáról.
A kápolnásnyéki gótstílű szép kis templom sokak előtt ismeretes. Nem végzek talán hiábavaló munkát, ha most, midőn ismét szép, új ruhába öltöztettük templomunkat, építésének rövid történetével megismertetem azokat, kik külső szépségében gyönyörködtek, kiknek lelke falain belül az imádság buzgó szárnyain Ég urához szárnyalt.
Így kezdődik Molnár István református lelkész írása az Ország-Világ, 1921., 42. évfolyam, 1921-07-10 / 28. számában.
1942. szeptember 1-én jelent meg Móricz Zsigmond Kelet Népe című lapjának VIII. évfolyamának 13. száma. Ebben volt megtalálható az író kápolnásnyéki látogatásáról szóló riport. A teljes cikk az alábbiakban olvasható. A Petőfi Irodalmi Múzeum 1969-70-es évkönyvében Kresz Mária neves néprajzkutató is emlékezett erre az eseményre.
Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
Idén 75 éve, hogy a magyar belügyi szervek deportálták az ország zsidónak minősített lakosait, ezzel többségük halálát okozva. A Fejér megyei zsidóság emléknapja június 16. Ez az a nap, amikor Székesfehérváron befejeződött a két nappal korábban elkezdett deportálás. 1944. június 17-én a székesfehérvári transzport megérkezett Auschwitz-Birkenauba benne Fisch Henrikkel, az utolsó kápolnásnyéki főrabbival, családjával és a többi kápolnásnyéki deportálttal.
230 éve született Kolosváry Mihály, akiről a Vasárnapi Újság 1863. március 15-i számában jelent meg egy írás. Eszerint 1814-ben került Kápolnásnyékre a Nádasdy család birtokára, s "Vörösmartyval ifjú korától kezdve, mindvégig a legbensőbb barátságban élt".
Az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisában található cikk itt teljes egészében elolvasható.
